A padlóburkolásról egy folyamatban lévő projekt kapcsán.
Az egyik munkám éppen a megvalósulás szakaszában van, sőt ennek az egész felújításnak a munkafolyamatait nekem van szerencsém irányítani. Tudom ettől sok embernek kihullik a haja, én nagyon élvezem, minden nehézség ellenére.
Nehézség ugyanis mindig van. A felújítás az építkezéstől abban különbözik elsősorban, hogy MINDIG vannak váratlan költségek, problémák amire nem számítottunk, a bontás után kiderülő dolgok. Ezekkel nyilván nem tud az ember előre kalkulálni.
Most is így jártunk.
A lakásban radiátoros fűtés van, ez is marad, a szobákban laminált parketta burkolat volt, a konyha folyosó, fürdőszoba részen hidegburkolat.
A laminált annak idején se volt valami fényes minőség, néhol vizet is kapott, fel volt púposodva, lekopva, mennie kellett, nem volt kérdés.
Igen ám, de a laminált bontásakor szembesültünk vele, hogy ezek bizony rárakták a régi parkettára a lamináltat. Szóval a laminált alatt mindenhol ott volt még a parketta.
A parketta érték, és szép, és szeretem megőrizni az értékeket. A térátszervezés miatt csak az egyik szobában tudtuk volna megmenteni a parkettát. Hosszasan egyeztettem a parkettásommal, és sajnos arra a következtetésre jutottunk, hogy nem menthető, ki kell dobni.
Sajnos!
Miért is?
Először is ahogy végigjárkáltam a felületet, több helyen éreztem, hogy mozognak a darabok, elég nagy hézagok is voltak közte itt-ott, illetve a hézagok környékén jól látható fekete por volt megfigyelhető. Ez a hajdani ragasztó volt, ami jelenleg eleresztette a fát és a mozgástól porlott kifele. Ezt a parkettát csak úgy lehetett volna megmenteni, ha felszedjük, minden darabnak az alját levágjuk ragasztóstól, majd a már előkészített kiegyenlített aljzatra visszaragasztjuk, csiszoljuk, lakkozzuk.
Na most ez akkora iszonyú munka lenne, hogy árban többre jönne ki mintha most új parkettát raknánk le, pedig az se olcsó sajnos.
Ja, és biztos felmerül a kérdés néhányotokban (remélem csak néhányotokban), hogy miért nem raktuk rá az új lamináltat a régi parkettára mi is?
Egész egyszerűen azért mert az kókányolás.
És most finom voltam és nőies.
Kezdjük ott hogy MINDEN laminált gyártó azzal indítja a lerakási útmutatóját, hogy a termékét csak szilárd aljzatra lehet lerakni. A régi parketta az nem szilárd aljzat, főleg akkor nem, ha itt-ott már mozog egy kicsit. A parketta hajlamos berohadni ha nem szellőzik rendesen, itt is láttunk már erre utaló jeleket, habár nem sok helyen ez tény. Ilyen szempontból egy társasház emeleti lakása jobb mint egy régi családi ház szigeteletlen padlója. Szóval ha már egyszer nem kevés pénzért felújítunk, akkor törekedjünk a szakszerűségre, csináljuk meg normálisan,ez a minimum.
A gond az ilyenkor nem csak az hogy azt rengeteg parkettát fel kel szedni, le kell hordani, el kell szállítani a szeméttelepre, hanem az hogy keletkezik kb. 2 cm szintkülönbségünk a többi helyiséghez képest.
A 2 cm a legrosszabb, betonozni kevés, aljzatkiegyenlítőzni meg sok, és nagyon drága.
Tehát ha küszöb nélküli helységkapcsolatokat szeretnénk, akkor el kell rajta gondolkodni, hogy megéri e nekünk, vagy meg tudunk barátkozni a küszöbbel?
Az ügyfelem ragaszkodik a küszöb nélküli helyiségkapcsolatokhoz, így nyilván ez a prioritás. Innen matekozunk, hogy hogyan oldjuk meg, hogy szakszerű is, meg gazdaságos is legyen a lehetőségekhez képest.
Folytatás következik!
0 hozzászólás